Nagyon keveset tudunk a gyerekkorodról. Miért?

• Azért, mert semmi extrával nem tudok szolgálni. A szüleim Portugáliából vándoroltak ki, és amikor Kanadában letelepedtek, még angolul sem tudtak, és mindenkinek keményen kellett dolgoznia. Anyukám takarítónőként, apukám pedig kertészként kapott állást, és már tizenkét éves koromtól minden szombaton és a nyári szünetben a mamámnak segítettem takarítani.

Ezek szerint szerény körülmények között éltetek?

• Mindig volt tiszta ruhám, és soha nem éheztünk, de nem is tartoztunk a gazdagok közé. Szóval, tipikus átlagcsalád voltunk, tele álmokkal és vágyakkal…

És miről ábrándoztál?

• Arról, hogy egyszer énekesnő leszek. Mindig is álmodozó típus voltam, és tinikorom jelentős részét azzal töltöttem, hogy az álmaimat szövögettem, hogy mit kéne csinálnom és hogyan. Aztán amikor rájöttem, hogy pénz nélkül esélyem sincs bármibe is belekezdeni, depressziós lettem. Gyakran napokig nem jöttem ki a szobámból, lógtam a suliból, és meghamisítottam a szüleim aláírását is. Egyszóval kezelhetetlen voltam. 17 évesen teljesen megkattantam, és elszöktem otthonról. A tesómnál húztam meg magam, Torontóban. Nappal egy biztosítási cégnél telefonos ügyintézőként dolgoztam, éjszaka pedig stúdióból stúdióba jártam, hogy ellessem az apró trükköket, megtanultam gitározni, és megalapítottam első zenekaromat, a Nelstert.

Soha nem hallottunk ilyen nevű zenekarról…

• Hát, igen, nem véletlenül, mert óriásit buktunk. Rájöttem, hogy egyedül kell valóra váltanom az álmaimat, és hónapokon keresztül szinte minden tehetségkutatón részt vettem, egészen addig, amíg fel nem fedeztek. Mire összehoztuk az első albumomat, és megismerte a világ, már kisbabát vártam, és egy kis pihenőt vettem ki.

Nem érezted úgy, hogy gyereknevelés helyett inkább a színpadon lenne a helyed?

• Soha! Számomra mindig is fontos volt a család, és amikor kiderült, hogy várandós vagyok, nem is volt kérdés, hogy világra hozom a gyermekemet. És bár énekesnőként egyre nagyobb sikereket értem el, éreztem, hogy valami még hiányzik az imidzsemből és a stílusomból, úgyhogy jót is tett a pihenő.

És megtaláltad azt a valamit?

• Igen – pontosabban nem én, hanem Timbaland. Amikor először találkoztunk, éreztem, hogy mágikus erővel vonz és inspirál. Olyan érzéseket hozott ki belőlem, amikről korábban nem is tudtam, hogy bennem vannak.

Ezért röppent fel a pletyka, hogy több van köztetek, mint munkakapcsolat?

• Valószínűleg igen. Bár azt hiszem, ehhez senkinek semmi köze, és továbbra is tartom magam ahhoz az elhatározásomhoz, hogy a magánéletemről nem beszélek. Azt pedig senkinek nem hagyom, hogy irigységből tönkretegye mindazt, amiért keményen megdolgoztam…